2013. május 31., péntek

Könyvadaptáció: A nyomorultak

Azért is tartom különösen jónak, ha egy klasszikus regényt megfilmesítenek, mert így biztosan lesz legalább pár ember, akiknek a film meghozza a kedvet a mű elolvasásához is. Már a film előtt is szemeztem a Victor Hugo könnyvvel, de a mai mozizás után nyáron biztosan belevágok.



Mivel nem voltam teljesen tisztában a történettel és hiába olvastam sok helyen, hogy ez valóban egy musical, értek meglepetések rendesen, de összességében egyet kell értenem azzal a 3 Oscarral (összesen 8 jelöléssel).
A film első jelenete után már tudtam, hogy a képi világgal nem lesz probléma. Nem azt mondom, hogy túlszárnyalta a Pi életét, de a top 5-ben mindenképpen benne van. Számomra egyszerre volt élethű és színházi díszlethez hasonló az 1800-as évek Párizsa. A sminkek, maszkok is hihetetlenül élethűek voltak azon a rengeteg statisztán, akik a szegényeket alakították.
A szereplőgárda szerintem már eleve a siker egyik kulcsa volt. Russel Crowe, Hugh Jackman (Jean Valjean), Anne Hathaway (Fatine), Amanda Seyfried (Cosette) és Eddie Redmayne (Marius). Mind az öten hatalmasat alakítottak a filmben és hangban is ott voltak. Az én kedvencem Javert volt Russel Crowe alakításában. Már az első perctől kezdve levett a lábamról az erőteljes, férfias hangjával. Két szereplő viszont abszolút meglepetés volt számomra. Helena Bonham Carter és Sasha Baron Cohen. Azt kell, hogy mondjam, ők is szokás szerint hozták a formájukat. Imádtam őket. Az ilyen "eltúlzott" szerepeket egyszerűen nekik találták ki.
A másik meglepetés akkor ért, amikor realizálódott bennem, hogy a szereplők konkrétan nem is fognak beszélni, hanem végig csak énekelnek majd, de a végére teljesen megszoktam.
Áttérve a dalokra, szerintem mindegyik fülbemászó volt a maga módján. Már az első pár szám után eldöntöttem, hogy le fogom tölteni a soundtrack-et.
Azt szerencsére vagy nem szerencsére nem tudom megítélni, hogy mennyire igazadott a könyvhöz a film, de önmagában számomra nagyon jól megállta a helyét. Átjött az üzenete, szinte végig könnyezve néztem,  igazán hatással volt rám. Talán annyi nem tetszett benne, hogy az eleje nagyon gyorsan haladt, a végét viszont   elhúzták, és a Rómeo és Júlia szál (úgy értem Marius és Cosette)  pedig nekem erőltetett volt, de valószínűleg ez a könyvben sem fog majd tetszeni.
Nézzétek meg, mert igazi élmény. Látványos és szívmelengető.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése