A Könyvhét remek alkalom volt rá, hogy még több könyv felkerüljön a kívánságlistámra. Jöjjön most az "újak" közül öt darab.
Kalandozások a szexuális tabuk és sokkoló gyilkosságok világában. Egy feltörekvő írónő és egy férfi prostituált bizarr munkakapcsolata. Hol a határvonal a túlfűtött szenvedély és az abnormalitás között? Élvezhető-e a megalázottság? Mi történik a felső tízezer asszonyaival a hotelszobák zárt ajtajai mögött? Az események középpontjában a sikeres kriminálpszichológus, dr. Lengyel áll, akinek amellett, hogy egyszerre két gyilkossági ügyet kell megoldania, meg kell küzdenie élete egyetlen, ám csillapíthatatlan démonával: a szexuális vággyal.
Az amerikai erotikus thrillerek erős idegzetű rajongói véres és buja regényt kapnak kézhez, modern mesét szexről és halálról – szigorúan 18 év feletti olvasóknak.
Olvastam régebben Levente Barbibébijét és bár nem éreztem teljesen magamének a témát, az mégis érezhető volt, hogy az író komolyan gondolja ezt a dolgot, nem csak a mostanában annyira divatos "celebíró" akar lenni. Ez a könyve pedig kifejezetten ígéretesnek tűnik témát illetően is és a Molyon kifejezetten jó értékeléseket olvasni róla.
Anthony Capella: A kávék költője
London, 1896. Robert Wallis pénztelen és gondtalan világfi. Amikor egyéb bevételi lehetőség híján Samuel Pinker londoni kávénagykereskedő szolgálatába áll, nem sejti, hogy élete egyszer és mindenkorra megváltozik. A költői babérokról csak álmodó, de a szavakkal jól bánó fiatalembertől azt várják, hogy Pinker lányával, a szenvedélyes Emilyvel együttműködve fogalmazza meg és kategorizálja a különböző kávék ízeit.
Ez a váratlan feladat átfogó érzéki, érzelmi és – az események alakulása folytán – tényleges utazásra indítja hősünket, melynek során a kávék költője a kávé különböző ízei mellett mindenekelőtt önmagát fedezi fel.
Ez az a könyv, ami nálam már most csillagos tizenkettes. Gyönyörű a borítója és a fülszöveg után pedig végképp úgy érzi az ember, hogy ezt el kell olvasnia. Persze a kávés téma sem utolsó szempont.
Kristina Ohlsson: Elnémítva
Alex Rechtnek és különleges nyomozócsoportjának két ügye is akad egyszerre. Stockholm külvárosában halálra gázolnak egy férfit, akit a hatóságok képtelenek azonosítani. A boncolás alapján egyértelmű, hogy szándékosan ütötték el. A tettes és az indíték ismeretlen. Ezzel egy időben holtan találnak egy lelkészt és a feleségét. Felmerül, hogy a férfi esetleg nem tudta elviselni lánya halálának hírét, s ezért lőtte agyon a feleségét, majd lett öngyilkos. A házaspár ismerősei ezt teljes képtelenségnek tartják. A nyomozás során kiderül, hogy a lelkész menekülteket bújtatott vidéki nyaralójuk pincéjében. Ali Irakból menekült Svédországba. A titokzatos szervezet, amely átcsempészte őt a határon, érdekes ajánlatot tesz neki. A fizetségnek csak egy részét kell pénzben törlesztenie, feltéve, ha vállal egy kis szívességet.
Igen, ez is egy újabb skandináv krimi, csak éppenséggel én még egyetlenegy ilyet sem olvastam, úgyhogy nagyon ideje lenne már elkezdeni. Az Elnémítva pedig jó alanynak tűnik. Külön tetszik, hogy a borító mennyire elüt a témától. Vagy mégsem?
Catherynne M. Valente: Marija Morevna és a Halhatatlan
Marija Morevna gyerekkorában tanúja lesz annak, ahogy madárból emberré változott jóképű fiatalemberek feleségül veszik a nővéreit. Amikor pedig lassan feltárul előtte az orosz mítoszok láthatatlan világa, érte is eljön Halhatatlan Koscsej – hogy nagy hatalmú mesebeli lények és törékeny emberek játszmájának, sodró lendületű történetének részese legyen.
Én azt hiszem mostanában kezdek csak szerelembe esni az Ad Astra kiadóval. Előbb a Jessie Lamb, most pedig ez a könyv nyerte el nagyon a tetszésemet és még csak nem is olvastam. Ez a mítoszokkal, legendákkal teli mágikus világ talán Joanne Harris Rúnajelek c. könyve óta vonz ennyire. És most orosz köntösben? Miért is ne?
Isabel Wolff: A legjobb kép róla
Ella Graham portréfestő karrierje felívelőben van. Különös tehetséggel örökíti meg modelljei igazi énjét csodálatos, élethű képein, a magánéletében azonban semmi sem olyan egyértelmű, mint szeretné. A legjobb kép róla, amely Ella modelljeinek történetét vegyíti a művésznő saját élményeivel – apjával folytatott küzdelmével és azzal a felismeréssel, hogy nem a megfelelő férfiba szeretett bele –, egyszerre felemelő és keserédes. Isabel Wolff, a humor, a pátosz, a rejtély és a romantika sajátos keverékével olvasmányos mesét sző a művészi ihletről, a második esélyről és a megérzések fontosságáról.
Talán azért tetszett meg ez a könyv, mert azt érzem, hogy azt szeretné megmutatni, hogy mi jön "utána". Mi jön azután, hogy beleszerettem valakibe, egymásra találtunk és még arra is rájöttem, hogy milyen munka tesz engem boldoggá. Egyszerűen nem tűnik egy tipikus romantikus regénynek ami manapság igencsak ritkán fordul elő, ezért tett kíváncsivá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése