2013. július 21., vasárnap

Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma

A Jessie Lamb őrület sok emberen végig söpört, én sem voltam kivétel és a Könyvhéten be is szereztem a könyvet, aminek a kivitelezése csillagos tizes a Gyermán Petra által készített borítóval és a szuper minőséggel, nem mellesleg a sztori is jónak tűnt. Csak tűnt. Aztán lett belőle egy vegyes érzelmekkel teli maszlaghoz hasonló könyvélmény. 


Asszonyok és lányok milliói halnak meg, amikor egy terhes nőket támadó vírus elszabadul, és az emberiség sorsa is kockán forog. Isten keze, vagy a tudósok hibája? Az emberi sötétség és pusztítás gyümölcse? 

Jessie Lamb egy hétköznapi kamaszlány különleges körülmények között: miközben világa összeomlik, idealizmusa és bátorsága arra sarkallja, hogy megtegye a szükséges, hősies lépést, és hozzájáruljon az emberiség megmentéséhez. Vajon Jessie valóban hős? Vagy, ahogy az apja tart tőle, könnyen befolyásolható csitri, aki fel sem fogja tettei következményét? 

A Jessie Lamb testamentuma a közeljövő, biológiai terrorizmus által visszavonhatatlanul megváltozott világát mutatja meg, és egy rendkívüli fiatal lány döntésének folyamatát, aki a gyermekkorból kilépve azért küzd, hogy az élete – és talán a halála – értelmet nyerjen.
(A Jessie Lamb testamentuma 2012-ben elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat és jelölték a Man Booker-díjra.)

Szerintem minden megvolt ahhoz, hogy a Jessie Lamb testamentuma egy remek regény legyen. Az alap ötlet kiváló, a cím is ehhez igazodik. A testamentum szó jelentése végrendelet. A történet két szálon fut amelyekben Jessie "végrendeletét" olvashatjuk  egy kicsit elvont formában, hiszen ezek nagy részben Jessie visszaemlékezései, hogy miképpen jutott el a döntésig, miszerint feládozza magát a jövő nemzedéke érdekében. A könyv végére pedig teljesen befurakodik a második szál is - ami már a jelenről szól, amikor Jessie-t nem sok választja el a haláltól - és összefonódik a múlttal. Jessie végrendelete maga a könyv, amit hátrahagy maga után. Ugye milyen jól hangzik? Így egyben valóban az is, csak ha minden összetevőt külön boncolgat egy kicsit az ember, akkor már kevésbé érzi, hogy ez a történet tényleg "egyben van".

Nekem például egy percig nem sikerült azonosulnom Jessievel, ami elég nagy baj, mert sokan ezért olvasunk könyveket, nem igaz? A történet elején ez a lány önző volt, a szűk környezete sem izgatta túlzottan. Aztán pedig megtörtént a nagy változás, feje tetejére ált a személyisége, jelleme, nevezzük bárminek is és hirtelen az egész világért felelősséget akart vállalni, a szűk környezetéről viszont még mindig nem vett tudomást egy percre sem. 
Sokkal megosztóbb ez a könyv, mint azt valaha is gondoltam volna. Nem tudom én mit tennék Jessie helyzetében, csak annyit tudok, hogy soha nem lennék ennyire biztos egyik "megoldásban" sem. Éppen ezért nem tartom őt rossz embernek a döntése miatt, csak soha nem fogom megérteni, mert elmenekült az elől, aminek a megoldását annyira támogatta. Elmenekült az élet elől.

Jane Rogersnek mint írónak szerintem még fejlődnie kell, én nem éreztem ezt annyira ütősnek. Mindenbe csak belekapott. Néha volt leírás, néha nem, néha elárult valamit a történet világáról, néha nem. Néha már majdnem életrekeltek a szereplői, de aztán nem lett belőle semmi. Plusz 100 oldallal még megtoldottam volna a könyvet és akkor elégedettebb lennék, mert a cselekményen kívül semmi nem volt kidolgozva. Ha valakinek a memoárját olvasom (nevezhetjük talán annak is Jessie visszaemlékezéseit), akkor mélyebben is meg szeretném ismerni a gondolatait. 
Ami viszont megfogott és csillagot küldök érte, az Jessie és Baz kapcsolata. (Egyébként sokáig a Reszkessetek betörők jutott eszembe a Baz névről...) Nem volt egy őrült szenvedélyes szerelem az övék, hanem csöndes, szótlan, szelíd, mégis sokkal hatásosabb volt, mint a nemtudoknélküledélni maszlag.
A végét pedig majd mindenki eldönti maga, hogy megfelel-e vagy sem. Az se kutya...

Elgondolkodtató maga a nagybetűs DÖNTÉS, de összességében nem hagyott bennem túl mély nyomot a Jessie Lamb testamentuma és ez azért is fáj ennyire, mert készültem rá. Nagyon.

Értékelés: 3/5

Kiadó: Ad Astra
Kiadás éve: 2013
Oldalszám: 324

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése