2014. május 26., hétfő

Nevetni ér! - Timur Vermes: Nézd, ki van itt

Mindig is érdekeltek a kicsikét groteszk történetek, nem volt ez máshogy Timur Vermes könyvével sem, amelyben Adolf Hitler 2011-ben egy beépítetlen berlini telken találja magát.
Timur Vermes egy apai ágon magyar származású újságíró, az eredeti címén Er ist wider da az első regénye, egy politikai szatíra. Vermes könyve már megjelenése évében hatalmas sikert ért el, 27 nyelvre lefordították, 2015-ben pedig bemutatják a regény alapján készült filmet is. Nálunk tavaly jelent meg a könyv Nézd, ki van itt címmel a Libri Kiadónál.

Főszereplőjét tekintve sokan ellenérzéssel gondolhatnak erre a regényre, de ugyanakkor ott bujkálhat a kíváncsiság is az emberekben: mihez kezdhet Hitler a 21. században? A Führer csak önmagát adja,  azt ami a személyiségéből adódik. Hihetetlen gyorsasággal képes beilleszkedni az új társadalomba, felfedezi a modern világ vívmányait és töretlenül kitart nézetei mellett, csak azzal nem számol, hogy 2011-ben van egy  a politikánál is erősebb hatalom, a média hatalma. Németország egykori kancellárja Vermes történetében már nem pártot vezet, hanem saját showműsora van. Habár azt mondják a szélsőségek világában élünk, a regényben az emberek reakciója a "Hitlert ijesztően hitelesen alakító" személyre nem áll többől csak hatalmas kacajokból és röhögőgörcsökből. De Ő végig hű marad nézeteihez és kivételes alkalmazkodóképessége segít az előrejutásban.
A Nézd, ki van itt egy leírhatatlanul humoros történet, de ugyanakkor elgondolkodtató is egyben. Ha belegondolunk, hogy ha bármelyikünk felébredne a közel 70 évvel későbbi jövőben és szembesülne a változásokkal, az mennyi mulatságos szituációt szülne. Ha pedig hozzátesszük, hogy ez minden idők egyik leghíresebb és hírhedtebb diktátorával történik, akkor a mulatságos helyzetek száma csak hatványozódik. Én olvastam és tanúsíthatom. Higgyétek el, nem olyan könnyű ám felvenni egy okos telefont. És azon elgondolkoztatok már, hogy mennyi kávézója is van ennek a Starbucknak?
A másik oldalon viszont ott volt a történet groteszk, elrettentő  mivolta is, hogy egy olyan személyiség, mint Hitler volt, egyszerűen minden korban képes megtalálni a számításait, hogy mire képes, ha olyan hatalmas fegyvert adnak a kezébe, mint a média. Vermes megadja rá a saját válaszát, én viszont azt mondom, hogy olvasni jó volt, de ne próbáljuk ki, mert tényleg a szélsőségek világában élünk.
A könyv írója úgy volt komolytalan, hogy közben mégis a témához méltó komolyságot mutatott. Szerintem a Nézd, ki van kapcsán egy zseniálisan kivitelezett regényről beszélhetünk, de nálam azért nem "maxpontos", mert a vége felé kis egyhangúságot éreztem benne és befejezetlen lett.

Értékelés: 4/5

2014. május 25., vasárnap

Vegaként az élet

Régóta szeretnék már általam kipróbált recepteket megosztani veletek itt a blogon és mielőtt erre sor kerülne, gondoltam előbb elmesélem nektek a most már majdnem 3 hónapja történt nagy változást az étrendemben. Szóval március eleje óta nem eszem húst, mondhatjuk azt is, hogy vegetáriánus vagyok, azon belül is ovo-lakto vega. Azok kedvéért, akiknek ez kínaiul hangzik (higgyétek el, eddig velem is így volt) ovo vegának hívják, aki semmilyen állati eredetű fehérjét nem fogyaszt csak tojást, lakto vegának pedig azt, aki nem eszik tojást és húst, viszont állati eredetű fehérjét vagyis tejtermékeket igen. Értelemszerűn az ovo-lakto vegák tojást és állati eredetű fehérjéket is fogyasztanak, "csak" húsféléket nem. A "legdrasztikusabbak" pedig a vegánok, akik csak növényi eredetű fehérjéket fogyasztanak (például tehéntej helyett rizstejet, mandulatejet). Illetve léteznek úgynevezett szemi vegák, akik esznek halat és csirkehúst is. Szigorú értelemben véve ők nem tartoznak a vegetáriánusok közé. 
A húsfélék elhagyásának gondolata először tavaly nyáron kezdett el foglalkoztatni, amikor 90 napos diétáztam, vagyis hetente maximum kétszer ettem húst és egyéb tejterméket. Végül azonban letettem a dologról és csak idén tavasszal kezdtem el vele foglalkozni újra, vagyis igazából egyik napról a másikra már nem ettem húst és azóta is kitartok. Persze már nincs is itt szó kitartásról, hiszen eltelt majdnem 3 hónap és teljesen természetessé vált nem csak nekem, hanem a családomnak is, hogy nem eszem húst. Nem is kívánom, elszoktam a húsos kajáktól, ha sanyargatnám magam, annak nem lenne semmi értelme. 
De miért is hagytam abba a húsevést? Ahogy említettem egyik napról a másikra történt a dolog, szinte isteni sugallatra. Az is segített a döntésben, hogy az elmúlt majdnem egy évben jelentős súlyfeleslegtől szabadultam meg, tehát folyamatos változásban voltam/vagyok.  Csak azt éreztem, hogy szükségem van erre a változásra is, akkor még nem voltak kész válaszaim erre a kérdésre, csak annyi, hogy egészségesebb szeretnék lenni. Azóta utána néztem a dolgoknak és érdekes adatokkal tudok szolgálni a vegetarianizmus "népszerűsítésére".
Például tudtátok, hogy az üvegházhatás kialakulásában nagyobb szerepe (18%) van a túlzott mértékű állattenyésztésnek, mint a közlekedésnek (13%)? Illetve hogy ugyanannyi energia szükséges 1 ember állati fehérje szükségletének az előállítására, mint 7-16 adagnyi növényi fehérje előállítására? És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a 21. században az állattartás milyen embertelen körülmények között történik. Ezek persze csak számadatok meg tények, a tudósoknak eltérő véleményük van az állati eredetű fehérjék, elsősorban húsfélék fogyasztásáról. Annyi azonban biztos, hogy a megoldás valahol az arany középúton van, a húsfogyasztás nagy mennyiségben egészségtelen, paleolit étrend ide vagy oda. (Ilyenkor szokták megkérdezni, hogy "és a mamuthúst honnan szerzed be?".)
Sok vegetáriánus mondja, hogy "az vagy, amit megeszel".  Én ezzel maximálisan egyetértek, a teljes életmódváltásom miatt is, nem csak amiatt, hogy nem eszem húst, mert ha az étrendedet megváltoztatod, azzal a személyiségedet is megváltoztatod. Mióta nem eszem "állatot", azóta bennem is eltűnőben van az állat, sokkal nyugodtabb vagyok és kicsit emiatt is, úgy érzem, hogy egyre inkább önmagam vagyok. 
Nem akarok senkit lebeszélni semmiről, mert 3 hónappal ezelőtt én is ettem még pacalt sőt velőt is, nem csak sima rántott húst meg pörköltet. Ez az én döntésem annak érdekében, hogy egészséges legyek és a lehető legjobban érezzem magam a bőrömben,és ameddig ez így van, addig így étkezem. Mivel minden ember különböző, úgy gondolom a táplálkozási szokásainkat saját magunkhoz, a saját szervezetünkhöz kell igazítani. 
Szerencsére nekem nagyon jó dolgom van, mert anya elfogadta a döntésemet és segít abban, hogy húsfogyasztás nélkül is változatosan egyek és minden szükséges tápanyagot bevigyek a szervezetembe. Higgyétek el, a lehetőségek tárháza végtelen, hús nélkül is rengeteg finom kaját lehet főzni. Itt a blogon is szeretnék majd minél többet megmutatni belőlük, amellett, hogy az egyik legnagyobb szenvedélyemmel, a sütireceptekkel is elhalmozlak majd titeket. 

Képes kedvcsináló egy szarvasi természetjáráshoz

Múlt héten kirándulni voltunk kis osztályommal Szarvason és a második nap fő (egyetlen) programja az Arborétum meglátogatása volt. Mostanában egyre közelebb kerülök a természethez, így igazi felüdülés volt sétálni a hatalmas fák, bokrok, virágok között és a legeslegzöldebb fűben, amit valaha láttam. Jelentem, szívesen beköltöznék az arborétumba, vagy legalább csak kicsit közelebb Szarvashoz, hogy sűrűbben tegyek ott hatalmas sétákat, de egyelőre "csak" egy nyári ismétlés van betervezve a családdal.
Itt van néhány általam lőtt fotó a szarvasi "dzsungelből" és néhány kép a "mini Magyarországról", ami szintén az arborétum része.


Mamutfenyő


Nem hiszem, hogy van olyan hely Magyarországon, ahol nem újítanak fel valamit





Ennek a tisztásnak a közepére feküdtünk le :)

Nem kellett zoomolni 
Gázi Kászim pasa dzsámija, Pécs

A jáki templom a levelibékák kedvelt pihenőhelye.Megtaláljátok? :)

Egy kis Budapest

Egri vár 

2014. május 2., péntek

Azéntoptizem - Eurovízió 2014

Idén is igyekszem figyelemmel követni az Eurovíziós Dalfesztivál dolgait, bár a tavalyihoz képest kicsit le vagyok maradva, mert csak az elmúlt két napban sikerült meghallgatnom az indulú országok dalait. ABC-sorrendben haladtam országok szerint, hogy tényleg ne befolyásoljon semmi és az elején kicsit megijedtem, hogy "Ezekből akarok én tíz kedvencet választani?", de mire mind a 37 dalt meghallgattam, már kemény harcok árán sikerült tízet kiválasztani. Jegyzeteket készítettem, komolyan mérlegeltem és végül összeállt a tízes lista. 
Túl komolyan veszem? Ne is mondjátok!

A tíz dalból az első helyezett kivételével talán az összeset egyformán szeretem (tehát ezek után nincs is nagyon értelme sorrendnek...), mert mindegyik más stílusú, más érzéseket vált ki belőlem. Az észtek dala azért lett "csak" tizedik, azon túl, hogy imádom, mert erős Loreen koppintás és a tavalyi győztesre is erősen hajaz. Kíváncsi vagyok, hogy a színpadon mennyire ragaszkodnak majd a klip elemeihez, egyediséget szeretnék. Teljesen mai pop, nagyívű, fülbemászó. Nem örülök, hogy ezt kell éreznem, mert a változatosság híve vagyok, de szerintem győzelemre esélyes dal.

Minden évben kell egy ilyen cukifiúkból álló banda, akik ráadásul még jó zenét is játszanak. Kár, hogy a zenekarok ennyire alul vannak értékelve az ESC-en, mert szerintem a  fiúk simán hozzák a hasonló stílusú világhíres bandák színvonalát.

Összeszorul a szívem, hogy nem lehet minden kedvencem első, de igyekeztem a komolyabb (azért idézőjelesen) dalokat előtérbe helyezni. Legújabb álmaim egyike a francia nyelv megtanulása és a kultúra megismerése, így el is elhatároztam, hogy ez lesz az első dal, amit kívülről megtanulok. A kultúrát azt azért ne említsük együtt ezzel a dallal. Első hallgatás után abból álltam, hogy zsövöszííí-zsövöszááá, imádom! Teljesen őrült, értelmetlen dalról van szó, de a fejemből nem megy ki. 

Le kellene már állnom az ugyanarra a sémára épülő popballadák dicsőítésével, de ez a dal nálam nagyon betalált. Mindennemű hozzáértés nélkül olyan jófajtának, profi munkának érzem, és az énekesnő is az egyik legjobb a mezőnyben. Szerintem ez a dal ütni fog. 

Lazán, lötyögősen kezdődő dal, aztán hirtelen bekeményít és eszméletlen energikussá válik, ami számomra nagy részben az énekesnő érdeme. A harmonika különösen tetszik, de a fő dolog mindenképpen az a női erő, ami sugárzik a számból. A lányoknak nem csak ezt a dalát fogom sokat hallgatni.

Minden komolyságot mellőzve, mutatom be nektek a fehérorosz Robin Thicke-t, aki amellett, hogy páratlan angol kiejtéssel rendelkezik, ezt még egy rohadt fülbemászó dalban is meg fogja mutatni a második a elődöntőben. A jókedv és a tánc garantált, annyira popos pop lesz a kisgyerektől, hogy csak na! Már alig várom!

Először nem voltam túlzottan elájulva az örmények dalától. Túl lassan építkezik, az elejét kicsit untatónak is tartom, de a harmadik percre úgy bekeményít és tolja feléd az erőt, hogy az a keménység akarva-akaratlanul benned marad. Legalábbis nálam így volt. Szerintem nagy esélyesről van szó, örülnék is neki.

Első hallgatásra kicsit szkeptikusan álltam ehhez a dalhoz, mert egyszerűen már túl jó. Görög szép fiúk pörgős modern pop dalban, azt hittem én már kinőttem ebből. Aztán kiderült, hogy mégsem, nem lehet megunni. Legalább top3-at akarok, annyira megérdemelnék a görögöcskék, mindig olyan jó dalokat indítanak.

A hollandok dala olyan, mint egy altató, szóval azon kívül, hogy nálam másodikok lettek nem várok túl nagy sikert a nézők körében. A Calm After The Storm olyan mint én, olyan dal, amire a legjobb barátaim azt mondják, hogy "ez neked tetszene", kellően alter, kellően elvont.

Az első hely sokáig kérdéses volt, mert nem akartam a szívemre hallgatni, de ahogy újra és újra meghallgattam Carl Espen dalát és közben éreztem azt a mérhetetlen őszinteséget, na meg azt, hogy ebben megint egy kicsit én is benne vagyok, már nem volt kérdés. Tavaly az izlandi hosszú szőke hajú óriás és óriási szívű Eythor Ingi volt nálam a befutó szintén elég depresszív dalával. Talán titokban az érzékeny északiakra bukom?
Sajnos vagy nem sajnos, szerintem nem lesz nagy sikere ennek a dalnak sem, de az én szavazatom Carlé. :)

Ez volt az én teljesen szubjektív listám esélyesekkel és kevésbé esélyesekkel. A mi Andrásunknak pedig szorítsunk együtt, mert ő képviseli az országunkat és mert megérdemli. Én már két évvel ezelőtt is őt küldtem volna, tehát örülök, hogy végre kijutott és a dalával azok között van, akik a bugyuta, semmitmondó dalok helyett valódi üzenetet közvetítenek. Őszintén szólva nem vagyok képben, hogy a külföldiek hogyan vélekednek a dalról, youtube kommentekből meg nem állítok fel véleményt, de meghallgatva az összes induló dalt szerintem a döntő borítékolható, onnan pedig már lesz, ami lesz. Tavaly azt hiszem rájöhettünk, hogy ez nem politika, úgyhogy a végső eredmény lehet meglepően negatív, de meglepően pozitív is, ahogy tavaly ByeAlexszel is történt.