Újabb Maxim kiadós regényt olvastam el, de ezúttal nem a Dream válogatásból. A Harold Fry valószínűtlen utazása is tökéletesen kivitelezett könyvük egy kopottasnak ható védőborítóval és egy piros, aranyos mintákkal illusztrált belső borítással. Ami még szintén elnyerte a tetszésemet az a fejezetcímek alatt található, a cselekményhez illő kis ábra, de persze a lényeg a történet.
A regény hőse Harold Fry, egy hatvanon túli nyugdíjas férfi, aki feleségével Maureen-nel Dél-Angliában él és egyetlen feladata a házuk körüli pázsit ápolása. Harold egy átlagos napon levelet kap régi barátjától Queenietől. Queenie-t rákkal műtötték, de az orvosok már nem tudják őt megmenteni. Anglia északi részén, Berwickben egy otthonban ápolják. Harold rövid választ ír és azon nyomban elindul azt bedobni a legközelebbi postaládába és akkor még nem is sejti, hogy mennyire felkavarták az események. Sorban hagyja el a postaládákat, a főpostát és végül egy benzinkutas lány néhány sokak számára jelentéktelennek tűnő mondata készteti rá, hogy gyalog elinduljon Berwickbe, mintegy 1000 kilométert megtéve, hogy megmentse régi barátját. A hosszú út során, amely rövidesen egy zarándoklattá válik, feltárul Harold múltja. Újraéli gyermekkorát, megismerkedését a feleségével és a fiával való kapcsolatát. Közben találkozik rengeteg különleges emberrel és megismeri a történetüket. De felesége, Maureen is hatalmas változáson megy keresztül Harold hiányának következtében.
Ez a könyv merőben eltér a Dream válogatás témáitól, egy másikhoz, a Mont Blanc válogatás tagjai közé tartozik. Sokkal komolyabb történet, lelkileg megterhelő, de rengeteget képes adni az olvasónak. Az írónő stílusa igazán magával ragadott. Sokszor talán túl nyersnek hat, de ez csak azt a célt szolgálja, hogy minél könnyebben bele tudjunk helyezkedni a történetbe. A tájleírásokban, a természeti képek ábrázolásában igazi gyöngyszemnek tartom. Nem néztem utána, hogy ez így történt-e, de olyan hitelességgel írta le az Angliai tájakat, városokat, mintha saját maga is megtette volna Harold útját.
Ami igazi különlegessége a regénynek, hogy a természet párhuzamosan változik, fejlődik a főszereplő, Harold érzelmeivel, hozzáállásával. Viszont összességében én úgy érzem, hogy több feszültség volt ebben a történetben, mint amennyit az írónő átadott. Nekem nem volt meg a végén az a hűha-élmény, mint amire sokáig számítottam. Az üzenet viszont teljesen átjött. Nem a cél a fontos, hanem a célig megtett út.
 |
| Berwick-upon-Tweed |
Értékelés: 4/5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése