2014. november 26., szerda

David Wagner: Élet

Amíg fáj, addig még itt vagyok.

Egy halálos betegségben szenvedő fiú, egy szervdonorra váró férfi...

Egyik barátomnak köszönhetően pár hete egy nem mindennapi könyv került a kezembe. David Wagner Élet című könyvében a főszereplő, W. gondolatait olvashatjuk, aki gyermekkora óta súlyos májbetegségben szenved. A szervezete idegen testként kezeli a máját és mindent megtesz, hogy elpusztítsa azt. Sokáig gyógyszereken, kezeléseken él, ritka betegsége miatt az orvosok szinte kiállítási tárgyként mutogatják. Aztán az életében eljön az a pont, mikor a mája már nem bírja tovább, átültetésre van szüksége. Az Életben kis szemelvényekben megismerhetjük W.  gondolatait a műtét előtt és után. A cím pedig amilyen egyszerű annyira találó is. Kitartunk-e az életünk mellett akkor is, ha ennyire fájdalmas? Ha elveszítjük testünk egy részét, akkor elveszítünk egy darabot önmagunkból is?

Felkavaró és rendkívül hiteles könyv, hiszen az író saját élményein alapszik. Még sohasem olvastam szinte végig kórházban játszódó könyvet, igazán nem is fűlik hozzá az ember foga, de ebben a történetben mégis megkapó volt, ahogy az író a hétköznapi kórházi jelenetek mellé beleszőtte a saját emlékeit, elmélkedéseit. Nehéz volt elképzelni egy német kórházat, ahol a berendezés sokkal modernebb, minden sokkal tisztább, az ételek sokkal finomabbak, szinte már szállodai jellegű az ellátás, de a tudat ott van az emberben "Beteg vagyok.". Ha valaki ennyire súlyos betegségben szenved, lehetnek jobb és rosszabb napok, de a gondolatai végül mindig ugyanoda térnek vissza. "Vajon meddig fáj még? Talán jobb lenne, ha vége lenne." W. egy hatalmas döntést hoz, és elgondolkodtatja az olvasót, hogy ő is így cselekedne? Ha nem is ebben a formában, de szerintem az élete egy szakaszában mindenkinek döntenie kell efelől. És ameddig W. dönt az olvasó megismerheti sokszor hétköznapi sokszor igazán újszerű gondolatait, emlékeket gyerekkorról, utazásokról, szerelmekről. Mindenről, ami egy ember lényét kiteszi. Nekem hetek múltán is szinte napi szinten villannak be apró részletek.
Mindenkinek ajánlom elolvasni, igazán megéri, mert ha csak néhány pillanatra is, de segít értékelni/átértékelni az életet. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése