THE HALLOWEEN BOOK TAG

Nálam a Halloween a tökfaragásból és a boszorkányujj sütésből áll, de a jövőben szeretnék majd ezen változtatni, mert ha amerikai koppintás, ha nem, szerintem egy jópofa, hangulatos ünnep. Hoztam most egy halloweeni book taget, ami talán egy kicsit hangulatosabbá teszi ezt az estét nektek és nekem is.

A tag-et INNEN fordítottam le, bátran töltsétek ki ti is!

A legborzongatóbb olvasmány Halloween-ra

Már az első kérdésnél nehézségekbe ütköztem, ugyanis kifejezetten Halloween-ra való könyvet nem igazán olvastam még. Néhány thrillert tudnék itt megemlíteni (Holtodiglan, Pszicho) na és ott van még a Vérbe öltözött Anna, ami tök jól illik ide, csak az a bökkenő, hogy szerintem nem volt félelmetes. Ja igen, engem egyébként is nehezen lehet megborzongatni.

Mindenidők legfélelmetesebb könyvborítója

Rögtön a Stephen King könyvek borítói ugrottak be. Például ez:

Ha elmehetnél egy íróval édességet gyűjteni (Trick-or-Treat), ki lenne az?

Kezdem úgy érezni, hogy széttrollkodom ezt a tag-et, de én Elizabeth Gilberttel mennék, mert biztos valami tök ötletes jelmezbe öltözne és végignevetnénk az egészet.

Ha beöltözhetnél egy könyves szereplőnek, ki lenne az?

Bellatrix Lestrange, ez egyértelmű, főleg, ha ijesztgetni szeretnék. De ha nem szeretnék sokat készülődni, akkor nagyon jó Luna Lovegood lennék a mostmár szőke hajammal.

Egyébként általános alsóban egyszer voltam Hermione farsangkor, Sajnos nekem is olyan a hajam vasalás és festés nélkül, mint neki az első filmekben.

És hagy írjak már nem könyveset is. Nagyon szívesen lennék Vanessa Ives a Penny Dreadfulból (imádom Eva Green-t!) és a legújabb kedvencem pedig Harley Quinn (annyira menő!).

weheartit

Ha találhatnál valamit a Trick-or-Treat szatyrodban (bármelyik könyvből), mi lenne az?

Időnyerő! Nem használnám egetrengető dolgokra, csak elmennék egy-egy előadásra, koncertre vagy bármilyen programra a barátaimmal, amikre most az óráim miatt nem tudok

Melyik kitalált világban mennél a legszívesebben édességet gyűjteni?

A Harry Potterben nem gyűjtenek édességet, de ott van a hatalmas lakoma és a szellemek előjönnek és egy tróóóóll lent a pincében. Gondoltam szólok. :D

Melyik könyves gonosztevővel nem futnál össze szívesen egy sötét sikátorban Halloweenkor?

Olyan jó lenne bármelyik könyves gonosszal találkozni. :D

Minek öltöznél be a legszívesebben, vámpírnak, zombinak, vérfarkasnak vagy árnyvadásznak?

Még mindig romantikus a lelkem, szóval természetesen vámpírnak, a színem már meg is van hozzá.

Válassz egy édességet a Harry Potterből, amit a legszívesebben találnál a Trick-or-Treat szatyrodban?

Bogoly Berti-féle mindenízű drazsé.

Melyik a kedvenc halloweeni édességed?

Nem vonzanak már a különböző nyalókák, csokik, inkább a saját készítésű, ötletes sütik, rágcsák, és persze bármi, ami sütőtökös.

weheartit

Mérő László: Az érzelmek logikája

Szeretnék nektek több pszichológiai, önismereti témájú könyvről írni, és azt hiszem érdemes ezt a sort egy Mérő László könyvvel elkezdeni.

A szerzőt nem lehet elfogultsággal vádolni, mert matematikus-pszichológusként nem hisz a légből kapott elméleteken, hanem helyette a megalapozott érvekben. Talán ezért is tetszett annyira az első könyv, amit tőle olvastam.

Az affektív pszichológia foglalkozik mindennel ami az érzelmeinkkel, hangulatainkkal, motivációinkkal kapcsolatos. Mérő László Az érzelmek logikájában egy tömör, de nagyon átfogó képet ad erről a területről. Az alapoktól kezd, bemutatja a legelső és a legjelentősebb kísérleteket és végül eljut napjainkig, amikor már teljesen megalapozottá és elfogadottá vált, hogy érzelmeink elengedhetetlenek a gondolkodáshoz. Emellett olyan pluszról is olvashatunk, mint a gazdaságpszichológia és a munkahelyi motiváció témája.

Van egy csúnya, vastag tankönyvem affektív pszichó témában és bár azt is szeretem forgatni, mégis inkább ez a könyv hozta meg a kedvem a témához. A szerző meglepően érthetően fogalmaz, beleépíti a saját élményeit és tapasztalait a leírtakba és még egy-két poén elsütésére sem sajnálja az időt. Szerintem ilyen egy laikusoknak tökéletesen megírt könyv.

Az én kedvenceim persze nem a patkányos kísérletekből kerültek, annál azért érzékenyebb lélek vagyok, de először ebben a könyvben olvastam a tanult optimizmusról és a depresszív realizmusról. Ugye milyen gyönyörű kifejezések? Ennél már csak a mágikus realizmus a szebb, hogy kicsit elrugaszkodjunk a földről.

A gazdaságpszichológiai résztől viszont nagyon viszolyogtam, mondván, hogy ez nekem már túl "reál", de annyira érthető volt az egész és örülök, hogy valamennyire ezzel a területtel is megismerkedtem.

Nem találkoztam még olyan emberrel, akinek ne lett volna konkrét álláspontja az érzelmek fontosságáról, így bártan ajánlom ezeknek az embereknek a könyvet, mert lehet majd a feje tetejére állít bennük mindent.

Izolde Johannsen: Róma

Bár sokak számára hihetetlennek tűnhet, de a Twilight előtt is születtek vámpírregények, és nemcsak külföldön, de magyar író tollából is.

A vámpírok mindig megmozgatták az emberek fantáziáját, különleges élőhalott voltukkal, a nem mindennapi táplálkozásukkal és mondjuk ki, egyszerűen van bennük valami szexi.

A Róma című regényben, amely A kárhozat éjjele trilógiának az első kötetébem, az írónő nagy fába vágja a fejszéjét, végigkalauzol minket a Római Birodalom hosszú-hosszú történetén mindezt egy vámpír szemén keresztül.

Caspar egy kelta törzsfő fiaként látja meg a napvilágot, ám a családját hamar elveszti és kamaszkoráig a rómaiak rabszolgaként tartják, csak a tetoválásai árulkodnak ősi származásáról. Vámpírként végig átéli a Római Birodalom felvirágzását és bukását, miközben emberek, vámpírok és félvérek bukkannak fel az életében, hogy aztán örökre el is tűnjenek belőle.

Hadrianus fala, aminek az építésénél Caspar is jelen volt.

forrás

Klasszikus vámpírregényeket nem olvastam még (szégyellem is érte magam), ezért csak a kortárs művekkel van összehasonlítási alapom, de azokkal szinte összehasonlíthatatlan Izolde Johannsen könyve. Nem a szerelemért küzdő vámpírt mutatja be, hanem egy szenvedélyesen közönyös lényt, aki sokszor érzelemmentesen és magányosan, de mindig túlél, miközben lassan mindenki meghal és egy általa gyűlölt birodalom pusztul el mellette.

Van ugyan néhány személy Caspar életében, aki fontos a számára, de ezek a kapcsolatok nincsenek úgy kibontva, ahogyan szerintem sokszor a szereplők motivációja sem volt egyértelmű. Ez egy statikus regény volt számomra. Folyamatosan izgultam olvasás közben, de pont emiatt nem voltak kiugró részek.

Az ókori környezet, az amfiteátrumok, a paloták, a különböző császárok, az ármány, a bukás és a bűntetés viszont nagyon jól megjelenik a regényben. Nagyon nagy falat volt egy ekkora korszakot ilyen formában megírni, de nekem elnyerte a tetszésemet. A kedvencem pedig egy nagyon jó gondolat volt arról, hogy miért táplálkoznak a vámpírok emberi vérrel és mit éreznek közben. Remélem elolvassátok a regényt és ti is rábukkantok.

Kell egy kávé! BOOK TAG

Hikari oldalán láttam a napokban ezt a kávés book taget és arra gondoltam ezt muszáj megcsinálnom, ahogyan kávé nélkül nem indul el számomra a nap, úgy legalább egy könyv is mindig van nálam bárhová megyek.

weheartit

FEKETE KÁVÉ - Egy sorozat, amibe nehéz belerázódni, de utána nem tudod letenni

Mostanában nem nagyon olvasok (végig) sorozatokat, így egy régebbi élményhez nyúltam vissza. A Szent Johanna Gimihez már 3-4 évvel ezelőtt is öregnek éreztem magam, de a nagy rajongótábor hatására gondoltam legalább az első részt elolvasom, hogy ne anélkül mondjak róla véleményt. Végül persze mind a 8 részt elolvastam. Most már biztos öreg vagyok hozzá, de az akkori önmagamnak még pont belefért.

BORSMENTÁS MOKKA - Egy könyv, ami a téli időszakban nagyobb népszerűségnek örvend

Az Egy különc srác feljegyzéseit karácsony és újév között olvastam először, azóta a télről valahogy mindig ez a könyv jut eszembe, pedig nem csak télen szoktam ám újraolvasni.

FORRÓCSOKI - A kedvenc gyerekkönyved

10 12 éves korom előtt nem nagyon olvastam kedvtelésből, aztán megfordult velem a világ (ebben feltehetően kognitív folyamatok játszotta szerepet, de hagyjuk a szakmázást :D). A két első könyvem az egy A neveletlen hercegnő naplója rész volt, a másik pedig Lois Lowrytól a Nyáron történt. Az általános iskolás kötelezők közül viszont a Bezzeg az én időmben-t nagyon szerettem, és persze a Micimackó iránti rajongásom is ebből az időszakból ered.

DUPLA ESZPRESSZÓ - Egy könyv, ami az elejétől a végéig izgalmas volt

A továbbiakban próbálok az idei olvasmányaim közül választani, ilyen volt a Holtodiglan is, aminek már ismertem a sztoriját, mert a filmet már láttam, de mégis végig le tudott kötni, is ugyanúgy izgultam közben mintha nem tudnám mi fog történni.

STARBUCKS - Egy könyv, amit mindenhol látsz

Egyértelműen Paula Hawkinstól A lány a vonaton. Még nem olvastam, de szeretném elolvasni a film megnézése előtt, bár elég vegyes véleményeket olvasni róla.

HIPSTER KÁVÉZÓ - Egy alulértékelt könyv

Ez egy nagyon szubjektív dolog, az egyéni ízlésen múlik. A boszorkány ideje például szerintem alulértékelt, de igazából csak azért, mert nem mindennapi könyv és kevés embernek igazodik az ízléséhez.

A TÖKÉLETES KEVERÉK - Egy könyv vagy sorozat, ami keserédes volt, de mindeközben tökéletes

Irvin D. Yalomtól az Amikor Nietzsche sírt, mert rossz időben volt jó helyen. Egyszerre szenvedtem és gyönyörködtem miközben olvastam.

HOPPÁ! Véletlenül koffeinmenteset kaptam! - Egy könyv, amitől többet vártál

Nagyon vártam Clara Bensen Poggyász nélkül című nonfictionjét a nyáron, de nagy csalódás volt, olyan semmilyen volt az egész.

Töltsétek ki ti is bátran a tag-et a forrás megjelölésével, vagy csak írjátok meg ide  kommentben a válaszaitokat, kíváncsian várom őket! :)

weheartit

Sophie Kinsella: Hová lett Audrey?

Nem szerettem volna szó vagyis bejegyzés nélkül hagyni ezt az olvasmányélményemet, mert egy előző posztban eléggé lehúztam az írónőt és az Egy boltkóros naplóját, de ezúttal nagyon pozitív élményben volt részem.

A Hová lett Audrey? elsősorban fiataloknak szóló regény, de a témája és az írónő humora miatt szerintem bárkinek szórakoztató lehet.

Audrey egy átlagos 14 éves lány volt a titokzatos iskolai incidens előtt, aztán magántanuló lett, most pedig állandóan otthon van és napszemüveget hord akár egy filmsztár. Az ő kameráján keresztül ismerhetjük meg a Turner család tagjainak roppant mulatságos életét. Az anyukáját, akinek a Daily Mail a bibliája, az apukájáét, aki a tipikus alkalmazkodó vagy éppen puhány apa, a számítógépfüggő bátyját és a kisöccsét, akinek olyan az agya, mint egy szivacs, minden hülyeséget megjegyez. És persze van egy kis tini szerelem is a történetben, de a lényeg végig a szórakoztatáson van egy pici komolysággal vegyítve.

Audrey nagyon ironikus, humoros alkat és mivel sokat figyel, de keveset beszél, nagyon jól látja az embereket maga körül.Az ő gyógyulása mellett a családban is végbemegy egy változás a sok-sok "hétköznapi kaland" segítségével. 

Én nagyon gyorsan végigszaladtam ezen a könyvön és nálam pont megfelelt annak, amiért íródott. Jókat mosolyogtam, sőt  néhol még nevettem is rajta. Ahogy az ilyen történeteknél szokás, eléggé felnagyítottak voltak a szereplők tulajdonságai, de pont ezért volt az egész olyan szórakoztató. 

Persze emiatt  Audrey gyógyulásának folyamata nem sok figyelmet kapott, de számomra nem volt túl hirtelen a változás. Saját tapasztalatból tudom, hogy azt sokszor még magunk sem vesszük észre rögtön, egyszerűen csak úgy megtörténik és várja, hogy végre eszméljünk már rá.

A Hová lett Audrey? ugyanarra az alapra épül, mint az írónő Boltkóros könyvei, de valahogy nekem mégis sokkal sokkal jobban tetszett, egyetlen ponton sem éreztem erőltetettnek. Könnyed kikacsolódásként mindenkinek ajánlom.

"Annyi nevetéssel tartozik nekem az élet! Néha remélem, hogy az elmulasztott nevetések elraktározódnak bennem, és ha meggyógyulok, mind egyszerre törnek fel egy gigantikus, huszonnégy órás röhögőgörcsben."

Hans Rath: Kell egy pszichológus, mondta Isten

A cipésznek nincsen cipője, a pszichológusok meg őrültebbek, mint a pácienseik, vagy csak mindannyian emberek vagyunk és nem tudjuk mindig kézben tartani a dolgokat?

Dr. Jakob Jakobi pszichoterapeutát elhagyta a felesége, a páciensei hiteltelensége miatt már nem járnak hozzá és szegény olyanannyira nem dúskál már a pénzben, hogy a rendelőjét sem tudja fenntartani. Egy szerencsétlen (és nagyon vicces) "balesetnek" köszönhetően találkozik Abel Baumann-nal, a cirkuszi bohóc-ügyvéd-orvossal (és még folytathatnám tovább), aki azt állítja ő maga Isten és segítséget kér Jakobtól.

Kettejük helyzete rengeteg érdekes szituációt szül, miközben elmosódnak az addig sem létező határok terapeuta és páciens között, és már azt sem tudni ki kezel kit.

"– Egyesek azt mondják, hogy a bűnbeesés miatt az embert kigolyózták a paradicsomból.
– Az egy marhaság! – rázza indulatosan a fejét Abel. – Én soha sehonnan nem tiltottam ki senkit! Pláne almaevésért!"

A fülszöveg alapján nagyon megtetszett ez a történet, a megjelenése utána pár nappal, a Könyvhéten meg is vettem, de még csak most jött meg hozzá igazán a kedvem. Azt vártam, hogy egyszerre lesz szórakoztató és komoly, vagy inkább egyszerűen csak arra voltam kíváncsi, hogy mit lehet kihozni egy ilyen egyedi témából.

Kaptam a szórakoztatásból, bár olvastam már viccesebb könyveket idén és kaptam magvas gondolatokat is egy keveset, de valahogyan semmiből sem volt elég, félig tudott csak meggyőzni.

Mindkét szereplő nagyon szerethető volt az esetlensége miatt, a legjobban Jakob rácsodálkozásait és "nagyon jól" levezetett gondolatmeneteit szerettem arról, hogy "Akkor Abel most tényleg Isten? Hisz tudta mire gondolok!", de a kedvencem Abel azon képessége, hogyha ők ketten kávéztak akkor soha nem fogyott ki a kávé a csészéjükből.

Úgy érzem maga az ötlet nagyon jó volt és volt a történetnek egy alaphangulata, ami nagyon belém égett, de összességében kicsit csalódtam, úgy érzem ebben a sztoriban sokkal több volt. Körülbelül a közepétől volt egy olyan érzésem, hogy milyen jó lenne ezt egy európai vígjátékként megnézni a tv-ben valami szürke, őszi szombat estén, de mint olvasmány, nem tudott úgy lekötni. Még akkor sem, ha ez volt a 400. elolvasott könyvem...

"Egy s más azért megy – mondja. – Mégiscsak én vagyok Isten." 

Könyves zárás - Szeptember

A szeptemberem szeptemberhez képest nagyon jól alakult olvasások terén, hát még vásárlás téren. Kicsit úgy vagyok most, hogy inkább olvasok blogolás helyett is, de a többiek zárós posztjait olvasva nekem is megjött a kedvem egy kis összegzéshez.

Olvasások

Sylvia Plath: Az üvegbura

Újraolvasás volt és persze teljesen más élmény, mint néhány éve, de ugyanúgy a kedvencem maradt. ITT írtam róla.

Ben H. Winters: Gyilkosság világvége előtt

Egyszerű krimi egy "pici" fordulattal. ITT írtam róla és jó lenne beszerezni a folytatást is.

Elolvastam még Sophie Kinsellától a Hová lett Audrey?-t, váróslistát csökkentettem Benedek Szabolcs vérgrófjával és úgy beleszerettem, hogy vadászom a folytatást, ami már nem kapható kb. sehol, illetve elolvastam a Könyvhétre megjelent Kell egy pszichológus, mondta Istent is. Egy hirtelen jött letargiahullámmal pedig meglovagoltam (újra) Simon Márton Dalok a magasföldszintről című verseskötetét. Tervezek róluk bejegyzést, de inkább nem ígérek semmit.

Beszerzések

Szeptemberben aztán volt minden beszerzések terén. Volt egy nagy szülinapi rendelésem a Bookline-tól régóta várólistás könyvekkel, köztük extrán akciósakkal (Hová lett Audrey?, Minou szigete, Bélügyek, A tenger, A fehér király, Hamvaimból), A kvarcóra hét dallama még a Lírás nyári akcióból maradt szeptemberre (Benedek Szabolcs!!!!), garázdálkodtam a Könyvudvarban is, jár a reklám a párszázas könyvekért (Folyamisten, Nők országa, Hogyan rohanj a vesztedbe?, Hazajáró lélek) és a szakmázós könyvek már soha nem maradhatnak ki, két Konrad Lorenz könyv a Libri akciójából (Salamon király gyűrűje, A civilizált emberiség nyolc halálos bűne) és egy szociálpszichós könyv, az első antikvár rendelésem a Bookline-tól, a nagyon fincsi című A kísérleti társadalomlélektan főárama.

És a többiek szeptemberi zárása:
Dóri Katacita Tekla

Ésss táráráráááám ebben a hónapban olvastam el életem 400. könyvét (ebbe az újraolvasások nem számítanak bele), ami Hans Rath Kell egy pszichológus, mondta Isten című regénye volt! :)