Matthew Quick: Forgive Me, Leonard Peacock - Bocsáss meg, Leonard Peacock!

Tinédzserkor, öngyilkosság, társadalombírálat - néhány szóban így tudnám jellemezni ezt a regényt, ami csak úgy vitt és elsodort magával.

*

Fülszöveg: Valami ​olyat kell véghezvinni, ami egyszer és mindenkorra beleég a szürke átlagemberek agyába. Valami olyat, ami számít.

Hogyan töltenéd a születésnapodat, ha tudnád, hogy az utolsó? 

A tizennyolc éves Leonard Peacock pontosan megtervezte az övét: búcsúzkodni fog. 

Nem az anyjától, aki másik városba költözött és magára hagyta minden problémájával. Nem is az egykori legjobb barátjától, aki elviselhetetlenül nagy fájdalmat okozott neki. Csak négy barátjától: a Humphrey Bogart-rajongó szomszédtól, egy fiatal hegedűvirtuóztól, egy lelkész lányától és egy tanárától. 

Miközben az idő fogy és az igazság pillanata vészesen közelít, sorra fény derül Leonard titkaira. 

Talán egy nap elhiszi, hogy nem baj, ha valaki másmilyen, mint a többiek. 

Sőt, néha még jó is.

A Napos oldal írójának új regénye titkos zugokba enged betekintést. Egy kamasz fiú elméjébe enged betekintést, amelyben piszkosabbnál piszkosabb és szebbnél szebb gondolatok keverednek… ahogy az a kamasz fiúk elméjében lenni szokott.

„Leonard életében veszélyes gyorsasággal váltakoznak a kemény helyzetek és a szép pillanatok. Gyorsan olvasható a története, mert egyszerűen nem lehet letenni. Leonard Peacockot soha nem fogom elfelejteni. Imádom ezt a könyvet.” – Jay Asher, bestsellerszerző (13 okom volt)

*

Mostanában nagyon rákattantam Just a Bookish Soul youtube csatornájára, imádom hallgatni, nézni a videóit mosogatás vagy főzés közben. Már ezer éve olvastam utoljára Vörös Pöttyös könyvet, de "ha ezt is olvastad, akkor ez is tetszeni fog" videójában Az egy különc srác feljegyzéseihez - ami az egyik örök kedvencem - hasonlóként beszélt a Leonard Peacock-ról, így ki is kölcsönöztem a könyvtárból.

Már az elejétől fogva tudtam, hogy tetszeni fog ez a történet. Nincs hosszú bevezetés, rögtön elindul Leonard "utolsó" napja, ami egyben a születésnapja is. Ajándékokat visz a számára fontos személyeknek, közben visszaemlékezik a múltban történt fontos eseményekre és rejtélyes levelek is előkerülnek a jövőből, amiket először nagyon nem tudtam hova tenni, de a végére persze minden kiderült. 

Nagyon sodró volt az egész könyv, ami amúgy sem hosszú, de olvastatta magát. Egyedül az zavart az elején, hogy rengeteg lábjegyzet volt benne, amelyekben fontos információak voltak, de ez valahogy lassította az olvasást. Szerencsére ahogy haladtam egyre kevesebb lett belőlük.

Beleéltem magam a sztoriba, de közben az is ott motoszkált bennem, hogy ez nem egy egyedi történet, tényleg nagyon hasonlít Az egy különc srác feljegyzéseire és a 13 okom volt-ra is. Ez mondjuk szerintem nem probléma, rengeteg egy kaptafára íródott rossz könyv van, de ez viszont jó és a hasonlóság ellenére tényleg nagyon jó élmény volt olvasni.

Leonard egy nagyon szimaptikus és intelligens srác, nagyon jó meglátásai vannak a társadalomról, a felnőttkorról. Aki érezte valaha kívülállónak magát, az biztosan fogja őt szeretni. A központi téma pedig - az öngyilkosság - szerintem egy olyan dolog, amelyre nem lehet eléggé felhívni a figyelmet. Arra is megtaníthat ez a történet, hogy legyünk empatikusak egymással, mert amit sokszor az emberek nyavalygásnak vagy panaszkodásnak titulálnak, az másnak az életét veszélyeztető probléma lehet. 

Kortól nemtől függetlenül mindenkinek ajánlom ezt a regényt, akkor is, ha olvasta, a fentebb említett két könyvet és akkor is, ha nem. :)

Értékelés: 4/5

Egészség, életmód - 3 könyvről röviden

Hoztam három könyvet életmód, egészség témában. Van közöttük, amit még tavaly olvastam és van, amit idén, de mindegyik nagyon tetszett. Ez a téma, a pszichológia mellett a szívem másik csücske.

Scott Jurek - Steve Friedman: Futni, enni, élni

A futás nekem amolyan ciklikus hobbi, évente van pár hónap, amikor rendszeresen futok, de igazi rendszerességet sajnos még nem tudtam beiktatni az életembe. Emiatt is érdekelt ez a könyv és nem volt hátrány az sem, hogy Scott Jurek, az egyik szerző és főszereplő nemcsak ultrafutó, hanem vegán is.

A könyvben sok szerep jut Jurek fiatalkorának, a szüleitől kapott "tanításoknak" és persze rengeteg versenyélmény is olvasható benne, de nem unalmas és túlzó formában. A fejezetek végén pedig vannak növényi alapú receptek és futótippek is. Eléggé eklektikus könyv, de az igazi hangsúly arra terelődik benne, hogy mennyire f

ontos, hogy megtaláljuk a számunknak megfelelő életmódot és, hogy a futás nem is olyan magányos sport ám.

Joel Fuhrman: Vége a cukorbetegségnek

Bár nem vagyok cukorbeteg, de nagyon érdekel a téma és szerintem fontos róla tudnunk, mert népbetegségnek számít. Sajnos valószínűleg legtöbb embernek van családjában vagy az ismerettségi körében diabéteszes. Ezen kívül persze azért is érdekelt ez a könyv, mert a szerző, dr. Fuhrman nagy részben növényi alapú étkezést ajánl a betegség kezelésére, illetve gyógyítására. 

A könyv első részében a a cukorbetegség kialakulásáról és lehetséges szövődményeiről ír, a második részben pedig a "programját" mutatja be, mindezt sikertörténetekkel teletűzdelve. Az első rész szerintem nagyon hasznos lehet azoknak, akiknek nem világos a betegség kialakulása, mert a szerző nagyon jól, érthetően összefoglalta a különböző mechanizmusokat. A második rész pedig szuper lehet a növényi étrendről érdeklődőknek. Sok mindent olvastam már a témában, de mégis tartogatott sok újdonságot. Maga a "diéta" viszont annyira nem nyerte el a tetszésemet, az alapelveit nagyrészt eddig is követtem, annak ellenére, hogy nem vagyok cukorbeteg, de olyan furcsaság volt benne például, hogy tegyünk salátát a maradék zöldséglevesbe. Itt azért meresztgettem a szememet rendesen. 

De összességében nagyon tudom ajánlani ezt a könyvet azoknak, akiket érdekel a növényi alapú étkezés, a cukorbetegség és annak "modernebb" kezelésmódja.

Giulia Enders: Bélügyek

Ez volt az idei első vcs-s könyvem és utólag már bánom, hogy évekig várakoztattam szegényt a könyvespolcomon. Ezért is nagyon jó kezdeményezés a vcs. 

A Bélügyek az emésztésről, a bélrendszerünkről szól, de egy sokkal érthetőbb és szórakoztatóbb formában, mint az iskolai biológiai órákon. A szerző röviden bemutatja benne emésztőrendszerünk felépítését és működését sok-sok érdekességgel együtt, és kitér benne friss kutatásokra, különösen a bélbaktériumokkal kapcsolatban. Nem akarom lelőni a poént, de a könyv rávilágít, hogy a bélbaktériumoknak sokkal nagyobb szerepe van mind a mentális, mind a testi egészségükben, mint azt eddig gondoltuk. 

Nekem nagyon jó élményt adott a Bélügyek olvasása, olyan volt, mint egy rendhagyó biológia óra rengeteg vicces és hasznos illusztrációval, amelyeket a szerző testvére készített. Így nagyon érdekel A Park Kiadónál megjelent és megjelenő többi hasonló ismeretterjesztő könyv is, különösen a Bőrügyek.

Könyves zárás - 2019 január

Meghoztam az év első könyves zárását, szuper olvasmányokkal és új könyvekkel.
Nálam a január most már negyedik éve a vizsgákról szól, de ilyenkor még nagyobb kedvem van olvasni (mily meglepő!), a vizsgák után pedig jön az olvasási válság a hirtelen megnőtt szabadidő miatt.

Januári olvasmányok
Négy könyvet olvastam el ebben a hónapban, vegyes témában. Volt fantasy, pszichológia-ezotéria, egy kis egészséges életmód  és egy vcs-s könyv is. Ezen kívül belekezdtem A hableány és Mrs. Hancock-ba, ami lassan indult, de most már, hogy a felénél járok, nagyon tetszik.

Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban (A tükörjáró 2.)

Joel Fuhrman: Vége a cukorbetegségnek

Soma Mamagésa: A harmónia mint döntés

Giulia Enders: Bélügyek (vcs)

Két könyvről írtam külön bejegyzést, a másik kettőről pedig majd egy közös posztot fogok írni egy még tavaly olvasott könyvvel együtt.

Januári beszerzések
Nem volt annyira könyvekben szegény ez a hónap, mint terveztem. Összesen öt könyvet vettem, a két Yalom könyvet a Libri 1+50% akciójában. Apránként majd szeretném beszerezni  az összes magyarul megjelent könyvét, mert újraolvasós nálam eddig minden darab. A másik három könyv egy ideje már kívánságlistás volt nálam, egy kis szépirodalom, egy kis pszichológia és egy kis életmód.

Imogen Hermes Gowar: A hableány és Mrs. Hancock

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors

Csiszár Miklós - Nora Igloi Syversen: Női igazságok

Irvin D. Yalom: A Spinoza-probléma

Irvin D. Yalom: Szemben a nappal

Nektek hogyan telt a január? :)

Soma Mamagésa: A harmónia mint döntés

Soma számomra (és szerintem nemcsak számomra) egy nagyon megosztó és figyelemfelkeltő személyiség, ezért egy ideje már szerettem volna tőle olvasni valamit. A legfrissebb könyvével kezdtem.

***

Fülszöveg: Soma ​Mamagésa legújabb, immár 11. kötete egyfajta összegzése eddigi munkáinak. Középpontjában most is korunk egyik legizgalmasabb témája, a szabad akarat megnyilvánulása, a tudatos döntés áll. Nők és férfiak döntései önmagukról és másokról, szerepeik, egymás közötti kommunikációjuk. A nagy kérdés, vajon megteremthető-e életünkben valamiféle egyensúly, azaz harmónia. És ha igen, hogyan. Vajon mi minden segíthet abban, hogy megtanuljuk magunkat szeretni, ezáltal másokat is? Mert ezt nem is olyan könnyű elérni egy elvárásokkal, hasonlítgatásokkal, harcokkal, játszmákkal, végleges ellentétekkel teli világban. Ehhez kell életünk tudatos alakítása, a szüntelen törekvés a belső egyensúlyra, a harmóniára.

Mert „a harmónia megtalálását is meg kell tanulni, és meg kell engedni magunknak. Minden, ami harmonikus, az egyben van, egyensúlyban van. Nincsenek oda nem illő végletek. Épp ezért nagy dolognak kell ahhoz történnie, hogy egy igazán harmonikus ember kibillenjen a középpontjából, hogy meginogjon a tartóoszlopa. Viszont ezért a stabilitásért érdemes dolgozni, tenni valamit. Én nagyon sokáig rettegtem a harmóniától. Azért rettegtem, mert egyrészt azt gondoltam, hogy unalmas. És én is szürke, unalmas leszek. Ezzel azonosítottam a lelki békét, a harmonikus együttélést. Kispolgárok, nyárspolgárok, azok is csak eljátsszák, nincs is. Olyan hosszú út volt, mire betörtem magam. Komolyan! De nem kell a korbácsot előkapnunk, és ütnünk a hátunkat, hogy nem jól csináltuk az életünket, mert azt gondolom, hogy mindig azt tesszük, amire képesek vagyunk, és abban vagyunk, amit meg kell tapasztalnunk. Tehát elég jók vagyunk úgy, ahogy vagyunk” – vall a szerző arról, mit tehetünk azért, hogy harmonikusabb felnőttek legyünk, élvezhessük az életet, teljes tudatossággal felelősséget vállalva tetteinkért, törekvéseinkért, szándékainkért. 

És a legfőbb tanács, amit olvasóinak adhat?

„Akkor hát: egyensúlyozásra fel!”

***

Soma vagyis Spitzer Gyöngyi legújabb könyve öt előadást tartalmaz, amelyek együtt egy kerek egészet alkotnak és a fülszöveg sem téved abban, hogy egyfajta összegzésnek is tekinthetjük őket. A könyvben van szó életünk nagy döntéseiről, a női szerepekről, egymás támogatásáról, a hatékony kommunikációról és lezárásként a harmónia eléréséről.

Először kicsit féltem, hogy milyen lesz előadásokat olvasni, amelyek egyszer már szóban elhangzottak, de nekem teljesen olyan élmény volt, mintha ott ülnék egy nagy teremben és hallgatnám Somát, a sokat tapasztalt, sokat tanult, harmonikus nőt. Mert szerintem ő tényleg hiteles abban, amit képvisel és sokat lehet tőle és a tapasztalataiból tanulni.

Már az elején elkezdtem rajta gondolkodni, hogy hogyan jellemezhetném Somát és az előadásait, de aztán ő maga adott választ. Az pszichológiát, az ezotériát, a tapasztalást és a humort ötvözi tanításaiban, amelyek szerintem remek eszközök ahhoz, hogy egy széles közönséget elérjen velük. 

Sokat mosolyogtam a személyes történetein és sokszor megbotránkoztam a véleményén egyes dolgokról, de úgy érzem ezek is hozzám adtak valamit, mert nem azt kell megvizsgálnunk magunkban, amivel egyet értünk, hanem azt, amivel nem értünk egyet.
Ez az önismeret egyik kulcsa, amit Soma kiemelten hangsúlyoz minden előadásában és erre én is csak lelkesen bólogatni tudok, ahogyan azokra az egyszerű "pratikákra" is, amelyeket az utolsó részben oszt meg velünk, amelyek őt egyensúlyban és harmóniában tartják.

Soha nem volt negatív véleményem Somáról, de ez a könyv nagyon megkedveltette őt velem és szeretnék még sokat olvasni tőle. Ha szórakoztató, könnyed formában szeretnétek az életünk nagy-nagy kérdéseiről olvasni és az ezotériától sem zárkóztok el, akkor nagyon ajánlom ezt a könyvet.