Sarah Winman: Bádogember

Sok helyen találkoztam már Sarah Winman Bádogember című könyvével, jókat írtak róla könyvesblogokon, emellet annyira szép a sárga borítója és a címe pedig nagyon titokzatos, mégsem tudtam mire számíthatok majd olvasás közben.

A Bádogember  Nagy-Britanniában és Franciaországban játszódik és a történet három személy -  Ellis, Michael és Annie - köré szerveződik. Ellis-t negyvenes férfiként ismerhetjük meg, aki egy autógyárban dolgozik az éjszakai műszakban, fényes nappal pedig csak alkohol hatására tud elaludni. A napjai szinte ugyanolyanok, semmi öröme nincs az életben, mondhatni benne ragadt a múltban, amelynek Annie, a felesége és Michael, a legjobb barátja a szerves részei voltak. A regény az ő különleges kapcsolatukról szól, a barátságukról, a szerelmükről és egy festményről, amely mindannyiójuknak sokat jelent. Először Ellis majd később Michael nézőpontján keresztül ismerhetjük meg, hogyan találkozott a két férfi még fiúként, hogyan jött a képbe Annie és, hogy miért indultak végül külön utakon. Az emlegetett festményről is sok minden kiderül, azzal együtt, hogy miért Bádogember a regény címe. 

Bár nem egy hosszú regényről van szó, de nagyon beszippantott. Gyorsan haladtam vele, mert már az elején nagyon össze tudtam kapcsolódni Ellisszel, nem emlékeztetett konkrét személyre, de úgy éreztem ismerem őt és szeretném a múltját is megismerni. Michael része már másabb volt, mert őt már ismertem Ellis szemüvegén keresztül és a stílusa is sokkal nyersebb volt.

A történet hangulata számomra egyszerre volt szomorú, boldog és kemény. Leírhatatlan, de valami miatt szomorúság maradt bennem a végére. A szereplők annyira éltek a számomra, és az írónő az érzelmek teljes skáláját felvillantotta. Olyan volt a történet, mint egy szivárvány, mind az érzelmek, mind a cselekmény, mind az írói stílus miatt.

Azért érdekes, hogy a szivárvány jutott eszembe a regényről, mert ez egy LMBTQ könyv is egyben. Talán ez a második olvasmányom, amelyben két férfi szerelme ennyire előtérbe kerül (az első a Gustav-szonáta volt), de örülök, hogy egyre több hasonló könyv jelenik meg magyarul a témában. Viszont mivel a történet a 90-es évek elején ér véget, ezért szerepet kaphatott benne a AIDS elleni küzdelem is, amiről borzasztó volt olvasni.

Úgy éreztem ennél a könyvnél, hogy örülök is meg nem is, hogy a végére értem. Nehéz, fárasztó volt olvasni, mert én is rengeteg érzelmet éltem át olvasás közben. Ugyanakkor nagyon megkedveltem a szereplőket. Az pedig külön tetszett, hogy egy híres és gyönyörű festmény ennyire jól keretbefoglalta a történetet. Érdemes elolvasni, mert sokat adhat az embernek.


Értékelés:
4/5


Fülszöveg

Az egész egy tombolán nyert festménnyel kezdődött: tizenöt napraforgóval, amit egy olyan nő akaszt ki a falra, aki hisz benne, hogy a fiúk és a férfiak csodálatos dolgokra képesek. 
És van két fiú, Ellis és Michael, akik elválaszthatatlanok egymástól. És a fiúkból férfiak lesznek, aztán besétál az életükbe Anne, és ez mindent megváltoztat és nem változtat meg semmit. 
Sarah Winman Bádogembere a nagy sikerű Amikor Isten nyúl volt és Csodálatos dolgok éve nyomdokaiban járó szerelmes levél az emberi kedvességről és barátságról, veszteségről és túlélésről. 

„Csodálatos, nagyon régóta nem indított meg ennyire könyv. Egyszerűen beleszerettem a regénybe és a szereplőibe.” – Joanna Cannon 

„Visszafogott, nem érzelgős, magabiztos, meleg, és olyan gyengéd hangvételű, hogy az már fáj.”- Rachel Joyce

Megjelent a 21. század Kiadónál.